Módosítások

← Régebbi szerkesztés

Cloud for Education

56 646 bájt hozzáadva, 2023. március 31., 07:22

→‎Virtuális volume-ok le és felcsatolása másik gépre (javítás karbantartás stb...)

=~~Cloud 4 Education~~=Hozzáférés == A szolgáltatás elérési helye https://c4e.niif.hu. == Karbantartások == A C4E szolgáltatást nyújtó gépekre az alábbi ütemezés szerint telepítjük a frissítéseket: * Minden hónap '''második hétfőjén''' nap közben (délelőtt 10 órától) megkezdődik a rendszer vezérlő gépeinek frissítése (Adatbázis, vezérlő gépek, terheléselosztó, hálózati node-ok)A művelet során néhányszor 2-3 percre '''elérhetetlen lehet a webfelület''', illetve a hálózati csomópontok újraindításának következtében néhányszor 1-2 percre a '''Smart''' hálózatok elérése akadozhat, amíg a tartalék irány működésbe nem lép. * Minden hónap '''második hétfőjén''' este egy második frissítési ciklust is tartunk az alábbiak szerint** Páratlan hónapokban a '''Compute''' gépeket frissítjük, ami azzal jár, hogy futó virtuális gépeket elmigráljuk a fizikai gépekről. A folyamat során néhányszor 1 percre a futó virtuális erőforrások elérhetetlenek lehetnek, illetve folyamatosan íródó memóriájú gépeknél előfordul, hogy csak a virtuális gép leállításával/elindításával lesz sikeres a migráció.*** A több zónás működésnek köszönhetően, egyidőben csak egy zónába tartozó virtuális gépeket érintenek a fent említett esetleges rövid kimaradások, mivel a zónákhoz tartozó erőforrások frissítése külön történik!** Páros hónapokban a diszk alrendszert '''(CEPH)''' frissítjük. Ilyenkor a háttérben '''adatszinkronizáció zajlik''', ami '''lassíthat egyes IO kéréseket''', de a felhasználók felé ez a művelet eddigi tapasztalataink alapján többnyire transzparens.

==Ismertető==

OpenStack verzió: USSURI

22 perces ismertető, ami az NWS 2016-on hangzott el. http://videotorium.hu/hu/recordings/details/13396,Cloud4Education_-_Kezdo_lepesek

===Igényelhető virtuális erőforrás-csomagok (flavor)===

A táblázatban látható root lemezek mérete természetesen a virtuális gép létrehozásakor változtatható.

===Régiók - Zónák===

A C4E nemrég véghezvitt bővítései miatt a felhasználóknak lehetőségük van földrajzilag elosztani (Régiók) és géptermen belül izolálni (Zónák) az igényelt erőforrásokat.

Jelenleg két régiónk van: "RegionOne" és "RegionTwo".

Mindkét fenti régióban elérhető 2-2 zóna: "Zone1" és "Zone2"

===Felhasználói felület bemutatása===

====Dashboard áttekintés====

[[File:~~Dash_overview~~dashboard_overview.~~png~~jpg|665px|Dashboard]]

Bejelentkezés után a ~~felhasználóhoz~~ projekthez tartozó kvóta ~~kihasználtságai láthatjuk~~használtsága látható, ezen kvóták szabályozása admin felhasználóval tehető meg. A ~~kihasználtságon~~ használtság áttekintésén felül lehetőség van arra, hogy a felhasználó lekérdezze egy adott periódus alatt használt vCPU, Disk és RAM mennyiségét, valamint ezek az információk letölthetők excel táblázat formájában is. A bal oldali menüstruktúra több részből tevődik össze, amelyből a két legfontosabb a Project fül alatt talákható „Compute” és a „Network” opció. A „Compute” menüpont alatt találhatók azok a funkciók, amelyek ahhoz szükségesek, hogy virtuális gépeket tudjunk igénybe venni és az ehhez tartozó adminisztratív teendőinket is itt tudjuk elvégezni. A „Network” menüpont alatt kezelhetjük a virtuális gépeinkhez szükséges hálózatokat. Itt hozhatunk létre például virtuális routereket, hálózatokat, valamint ~~itt állíthatunk be terheléselosztókat és definiálhatunk tűzfalszabályokat~~adminisztrálhatjuk őket. A következőkben bemutatásra kerül, hogyan tud egy felhasználó néhány kattintás segítségével egy lemezképfájlt feltölteni, majd a képfájlból virtuális gépet létrehozni, valamint a rendelkezésre álló funkciókat igénybe venni.

====Új image feltöltés====

A virtuális gép létrehozásához szükség van lemezképfájlra, amelyet egy működő http url-ről könnyedén letölthetünk a „Compute” menüpont alatt található „Images” lehetőség használatával, vagy használhatjuk az előre feltöltött image-eket, amelyeket az admin jogosultságú felhasználók biztosítanak számunkra. Az „images” lehetőséget választva látható a rendelkezésre álló lemezképfájlok listája. A jobb felső sarokban a „Create Image” lehetőséget választva készíthetünk lemezképet. Az alábbi példa egy Ubuntu 1418.04 (Bionic) verziójú lemezkép letöltését szemlélteti.

[[File:~~Image_create~~Upload_image.png~~|center~~|724px|Image készítés]]

A fenti ábrán látható módon, néhány szükséges információt meg kell adni, ilyenek például:

* Név

* Lemezképfájl helye: A ~~letölteni~~ feltölteni kívánt lemezképfájl internetes elérhetősége url-ről történő feltöltés esetén* Format: például QCOW2 – QEMU Emulator

Fontos: Kizárólag a saját projektek alá van jogosultsága a felhasználóknak lemezképfájlokat feltölteni! =====Mindenki számára elérhető Image-ek* (Forrás: http://docs.openstack.org/image-guide/obtain-images.html)=====

{| class="wikitable" border="1"

|-

| Bejelentkezési név

| Minimum diszk méret

~~| Minimum RAM~~

|-

| Ubuntu 14.04 Trusty Tahr

| ubuntu

| 5 GB

|-

| Ubuntu 16.04 Xenial

| ubuntu

| 5 GB

|-

| CentOS 6

| centos

| 8 GB

~~| 512 MB~~

|-

| CentOS 7

| centos

| 8 GB

~~| 512 MB~~

|-

| Debian 8.3

| debian

| 8 5 GB ~~| 512 MB~~

|-

| CoreOS

| core

| 10GB

| ~~512 MB~~ - | Fedora 23 | fedora | 5 GB |- | Windows 7 Pro SP1| setupuser/Qwer1234| 17 GB |-

|}

= * Minden Linux alapú image-ből készített virtuális gépnél az alapértelmezett felhasználó jelszó nélkül sudo képes! ===Kulcspár létrehozása/publikus kulcs feltöltése===A „Compute” menüpont alatt található "Key Pairs" lehetőséget választva hozzáadhatunk saját kulcspárokat, így a neutron szerverek által futtatott metadata szolgáltatás eljuttatja a publikus kulcsunkat a létrehozott virtuális gépre és a privát kulcsunkkal könnyedén tudunk autentikálni a létrehozott gépeken. Ehhez válasszuk a hozzáadás lehetőséget és adjuk meg a publikus kulcsunkat a következő ábrán látható módon. EGYES CLOUD LEMEZKÉPFÁJLOK KIZÁRÓLAG KULCS HASZNÁLATÁVAL VEHETŐK IGÉNYBE! [[File:Import_pubkey.png|726px|Publikus kulcs importálása]] ===Hálózati típusok===Az általunk megépített rendszerben végül két fajta hálózat kapott helyet: * Az egyik típus, amit Flat néven kereszteltünk el. Ennek lényege, hogy a létrehozott virtuális gépek egy előre meghatározott publikus IP tartományból DHCP segítségével felvesznek egy címet, majd a csomagok haladásának iránya közvetlenül a compute gépek felé történik, ezzel nem terhelve a network gépeket. ** A '''Flat1''' névre keresztelt hálózathoz tartozó szabad IPv4 címek száma '''nagyon kevés''', ezért kérjük a felhasználóinkat, hogy lehetőség szerint, amennyiben FLAT típusú hálózatot szeretnének hozzáadni az újonnan létrehozott virtuális gépekhez, a '''Flat2 és Flat3''' nevű hálózatot válasszák. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!* A másik hálózati típus, amely az Smart nevet kapta. Ez a hálózati típus nagyban különbözik az előző megoldástól, mivel ennél a típusnál a felhasználóknak lehetőségük van egy, vagy akár több privát hálózat, valamint egy vagy több ezekhez tartozó virtuális router létrehozására. A virtuális router-hez lehetőség van hozzárendelni IP címeket a privát, valamint egy publikus hálózatból is és ennek következtében a virtuális gépek forgalmában egy úgynevezett hálózati címfordítás történik. Ennek előnye az előző megoldással szemben, hogy kevésbé IP cím pazarló a publikus címek tekintetében, valamint a neutron funkciójának köszönhetően képes több network gép között tartalékolt lenni.

~~====Hálózati típusok=========External (L3)~~ Az Flat típusú hálózat ~~létrehozása==========Router létrehozása=====~~felvételére kizárólag admin jogosultságú felhasználónak van lehetősége két féle módon. Az egyik lehetőség, hogy a létrehozott Flat hálózat shared típusú, vagyis megosztott hálózat, ami azt jelenti, hogy a hálózat minden projekt számára látható. A másik lehetőség, hogy a létrehozott hálózatot nem osztjuk meg másik projekttel, azonban hozzárendeljük egy bizonyos projekthez, ezzel garantálva, hogy egy IP cím tartományt csak egy projekt használ kizárólag.

~~=====Interfész hozzáadása==========Security group-ok==========LBaaS=====~~Az Smart hálózat és egy hozzá tartozó virtuális router felvételét az alábbiakban mutatjuk be.

====~~=FWaaS=~~External (L3) hálózat létrehozása====Segédlet L3 (SMART) hálózat létrehozásához az alábbi oldalon tekinthető meg:

[[Cloud for Education/network l3|L3 hálózat létrehozása]]

====~~Virtuális gép indítása~~Router létrehozása és Interfészek hozzáadása====

~~=====Kulcspár és security group társítása==========Hálózat kiválasztása=====~~A hálózat sikeres elkészítése után szükség van egy virtuális router létrehozására, amelyen keresztül fog a hálózati címfordítás történni. A router létrehozása a következő képeken látható

~~=====Floating IP hozzárendelése=====~~[[File:Create_router.png|727px|Router létrehozás]]

~~====Virtuális gépek kezelése====~~

~~=====Snapshot létrehozása/indítás snapshotból=====~~

A Virtuális router létrehozásánál az „External Network”, azaz a külső hálózatok listájánál a rendelkezésre álló Smart hálózatok közül van lehetőség választani. Miután ez megtörtént, a router-hez szükség van egy másik interfész hozzáadására is, az előzőleg létrehozott belső hálózatból. Ennek hozzáadásához a „Routers” menüpontot választva, a forgalomirányítók listájából válasszuk ki az előbbiekben létrehozott „Internal-Router”-t, majd az „Interfaces” fülön az „Add Interface” lehetőséget választva, adjunk hozzá egy interfészt a következő ábrán látható módon.

[[File:Add_if.png|723px|Router létrehozás]]

====Security group-ok====

A virtuális gépek eléréséhez szükség van tűzfalszabályok definiálására, amelyre a „Security Groups” fülön van lehetőség. Alapértelmezetten egy „Default” security group jön létre, amelyben a következő forgalmak vannak alapértelmezetten engedélyezve:

* Bejövő forgalom esetén: Kizárólag az azonos Security Group-ban elhelyezett virtuális gépekről érkező forgalmak

* Kimenő forgalom esetén: Minden forgalom engedélyezve van

A lenti példa szemlélteti, hogy hogyan engedélyezhetjük az SSH és ICMP forgalmakat minden külső hálózatból:

[[File:Add_rule1.png|723px|Szabály létrehozása]]

[[File:Add_rule2.png|723px|Szabály létrehozása]]

[[File:Sec_grp.png|723px|Szabály létrehozása]]

Természetesen nem kötelező a Default security group-ot módosítani, létrehozható másik szabályrendszer is, és hozzárendelhető akár több csoport is egy virtuális géphez. A szabályok hozzáadásával lehetőség van a gép távoli elérésére a megadott protokollon keresztül.

====LBaaS====

A C4E az "OpenStack Octavia" alapú LoadBalancer-t kínálja a felhasználóknak, HAProxy backenddel.

Az esetleges titkosított kapcsolatok terminálásakor a "Barbican" tanúsítvány manager eszköz biztosítja a privát kulcsok biztonságos tárolását.

A terheléselosztó konfigurációs beállításai két fajta módon tehető meg:

1. Horizon grafikus felületen a NETWORK menüpont alatt,

2. CLI használatával, amelyhez a standard OpenStack CLI eszközön felül az alábbi csomagok telepítése is szükséges.

(Debian/Ubuntu rendszeren)

<pre>$ apt install python-barbicanclient python3-octaviaclient</pre>

[[Cloud for Education#C4E_.28Openstack.29_Publikus_API|Általános CLI használati információk]]

'''Rövid ismertető:'''

[[File: Octavia-component-overview.jpg |724px|Octavia component overview]]

Az Octavia LBaaS rendszer az alábbi főbb komponensekből áll:

* Amphorae: Különálló virtuális gépek, amik egy Ubuntu alapú Amphora image-ből példányosodnak, mikor a felhasználó új terheléselosztót hoz létre

** A sablon image-ből létrehozott virtuális gépek nem számítanak bele a felhasználói kvótába, azok flavor-je specifikus, belépni rájuk a felhasználó nem tud

* Octavia&Barbican API

* Controller Worker (az API kérések alapján vezérli a háttérkomponenseket)

* Health Manager (figyeli a már létrehozott "Amphorae" virtuális gépeket, és azok állapotát, hiba esetén failover műveleteket hajt végre)

* Housekeeping Manager (a hibás/törölt maradványok eltávolításáért felel)

* Driver Agent (információkat fogad az egyes amphora példányokon futó Haproxy drivertől)

A fentiek közül a felhasználónak csupán az API-val kell kommunikálnia, akár a Horizon felületén, akár a CLI-ből szeretné létrehozni és managelni a LoadBalancer-t.

'''Segédlet a létrehozáshoz példákkal illusztrálva:'''

* Példa [[Cloud for Education/LBaaS gui|GUI]] igénybevételével

* Példa [[Cloud for Education/LBaaS cli|CLI]] használatával

'''Működés/Hibatűrés:'''

A rendszer alapvető elosztottsága miatt nincs központi "leállás", minden egyes terheléselosztó pont annyira stabil, mint a C4E-ben futó többi virtuális gép. Alapvetően egy adott projekt egy adott terheléselosztójához tartozó amphora image hibája (virtuális gép leáll, lefagy) esetén a Health Managerre hagyatkozunk.

A gép újraindításán túl akár egy '''új amphorae virtuális gép'''et is létre tud hozni a háttérben, és a már '''meglévő konfiguráció'''t alkalmazni rá.

Arra azonban figyelni kell, hogy egy újraindítás, vagy egy új image létrehozása néhány perces kiesést jelenthet az adott projekthez tartozó terheléselosztó szolgáltatásban, de ilyenre alapvetően nem számítunk.

Fontos, hogy egy korábbi tervezett leállításkor (ahol kézzel többször leállítottuk a már meglévő terheléselosztókat) a Health Manager sajnálatos módon nem tudta a többszöri leállítást és újraindítást (egymásra futva) megfelelően kezelni.

Itt a karbantartás végén adminisztrátori beavatkozásra volt szükség, kézzel kellett failovert kérni minden terheléselosztóra.

Erre a forgatókönyvre se számítunk üzemszerű használat mellett (maximum egy esetleges tervezett leálláskor, nem várt komolyabb hiba javításakor) de erre minden esetben nagy figyelmet fordítanak a karbantartást/javítást végző kollégák.

'''Amennyiben beragadt/hibás terheléselosztót észlelnek, kérjük forduljanak ügyfélszolgálatunkhoz!'''

'''Terheléselosztó törlése:'''

Sajnálatos módon előfordulhat, hogy egy-egy terheléselosztó nem törölhető és hibaüzenet figyelmeztet erre. ('''CLI-n van rá force opció!''')

Ennek a megoldása, hogy "szét kell szedni" a terheléselosztót, amelyhez a következő lépésekre van szükség:

* törölni kell a pool-t, a listener-t, a monitort

* majd végül magát a terheléselosztót

====FWaaS====

Az FWaaS funkció jelenleg nem elérhető.

===Lemez típusok===

{| class="wikitable" border="1"

|-

| Lemez típus

| Sebesség

| Méret

| Technológia

| Javasolt használat

|-

| SDS-Nearline

| +

| +++

| Skálázódó szoftveres tároló

| Tömeges adattárolás, alacsony kihasználtságú VM lemeze.

|-

| SDS-SAS

| ++

| Skálázódó szoftveres tároló

| Általános célú adattárolás, változó adatok, normál kihasználtságú VM lemeze.

|-

| SAN-Nearline

| +

| +++

| Klasszikus SAN storage

| Tömeges adattárolás, alacsony kihasználtságú VM lemeze.

|-

| SAN-SAS

| ++

| Klasszikus SAN storage

| Általános célú adattárolás, változó adatok, normál kihasználtságú VM lemeze.

|-

| SAN-SSD

| +++

| +

| Klasszikus SAN storage

| Gyakran változó adatok, magas kihasználtságú VM lemeze.

|-

|}

==Virtuális gép indítása==

Az előfeltételek teljesítése után elkészíthető a kívánt virtuális gép. Ehhez válasszuk a bal oldali menüből a „Compute”, azon belül pedig az „Instances” lehetőséget, majd a jobb felső sarokban válasszuk a „Launch Instance” gombot és az alábbi képeken látható módon készítsük el a gépet.

===VM elenevezése===

Első lépésben válasszunk egy nevet az újonnan létrehozni kívánt virtuális gépnek, majd adjuk ezt meg az "Instance Name" mező értékének.

[[File:Li1.png|726px|VM Name]]

===Image választás===

A "Next" gombra kattintva, a VM forrásával kapcsolatos beállításokat szükséges elvégezni. A következő ábrán látható módon válasszunk ki a rendelkezésre álló lemezképfájlok közül egyet, valamint állítsuk be a kívánt lemez méretet.

[[File:Li2.png|726px|VM Source]]

===Flavor választás===

[[File:Li3.png|726px|VM Select flavor]]

===Hálózat kiválasztása===

Következő lépésként meg kell adni a használni kívánt hálózatot. Ez legyen a példában létrehozott „Internal” hálózat.

[[File:Li4.png|726px|VM Select network]]

===Security group társítása===

Az ábrán látható módon megadhatjuk, hogy mely Security Group(-ok) vonatkozzon a virtuális gépünkre.

[[File:Li5.png|726px|VM Select sec_grp]]

===Publikus kulcs társítása===

Az ábrán látható módon a VM létrehozásakor kiválaszthatjuk az előzőleg feltöltött publikus kulcsunkat, vagy feltölthetünk egy teljesen újat is a létrehozás közben.

[[File:Li6.png|726px|VM Select pub_key]]

A „Launch” lehetőséget választva elkezdhetjük a virtuális gép létrehozását. A folyamat elkészültekor az „Instances” fül alatt láthatjuk az eddig létrehozott virtuális gépeinket és azok állapotát.

[[File:Li7.png|726px|Létrehozott VM lista]]

A folyamat elvégzése után elkészült az első virtuális gép, amelynek elérése több féle módon történhet.

* A virtuális géphez hozzárendelünk egy publikus IP címet, majd a háttérben a neutron 1:1 NAT alkalmazásával ennek megfelelően konfigurálja a virtuális routert, és így távolról is bejelentkezhetünk rá, Linux disztribúció esetén például SSH, Windows esetén RDP szolgáltatás segítségével.

* A weboldalba ágyazott VNC konzol segítségével vezérelhetjük gépünket, azonban egyes előre gyártott lemezképfájlból készített virtuális gépek nem támogatják csak a kulcsos autentikációt, így sajnos ezeknél a gépeknél ez a módszer nem elérhető.

====Floating IP hozzárendelése====

Csak smart hálózat esetén elérhető a floating ip.

Flat esetén van IPv4 és IPv6 és nincs NAT, cserébe az IP minden esetben dinamikus, nem fixálható.

SMART esetén lehet létrehozni floating IP-t, de itt nincs IPv6 és saját hálóz definiálása szükséges.

Az előzőekben létrehozott Ubuntu operációs rendszerrel ellátott virtuális gépünk a második lehetőséget nem támogatja, így szükségünk van a gép eléréséhez egy publikus IP címre, amelynek allokálása és géphez rendelése a következőképpen történik.

Első lépésben válasszuk a „Project” alatt található „Network” lehetőséget, majd azon belül a „Floating IPs” menüpontot és kattintsunk a jobb felső sarokban lévő „Allocate IP To Project” gombra. A megjelenő ablakban ki kell választani a kívánt Smart hálózatot, amelyből a publikus IP címet szeretnénk használni (Ez nyilván az a hálózat, amelyiket a router átjárójának is választottunk), majd az „Allocate IP” lehetőséget kell választani.

[[File:Allocate_ip1.png|726px|Floating IP igénylése]]

A következő ábrán látható a Projekthez allokált IP címek listája, amelyek következő lépésként hozzárendelhetők 1-1 virtuális géphez. Ehhez válasszuk az ábrán látható IP cím mellett található „Associate” lehetőséget, majd válasszuk ki a listából azt a virtuális gépet, amelyiken az IP címet használni szeretnénk.

[[File:Allocate_ip2.png|726px|Rendelkezésre álló IP címek listája]]

[[File:Allocate_ip3.png|726px|Floating IP géphez rendelése]]

A sikeres hozzárendelés után a gépünk már rendelkezik publikus IP címmel, amelyen keresztül külső hálózatokból is elérhetjük a gépet, amennyiben ezt a Security Group-ban, vagy a Firewall alatt engedélyezzük.

===Kiegészítés Windows gépek elkészítéséhez===

MS Windows gépek elkészítésénél fontos, hogy előbb a feltöltött image-ből készítsünk egy volume-ot és annak elkészülte után készítsük felé a VM-et, így a VM build nem fog timeout hibára futni a nagyméretű image konverzió miatt.

====gyakorlati példa egy win2022 vm indítására:====

* szükséges egy megfelelő qcow, vagy vmdk file

<code>aria2c https://s3.bigstack.co/downloads/cloud-image/win2022en-standard-minimal.vmdk</code>

* vmdk esetén szükség lehet egy konverzióra <code>apt install qemu-utils</code>

<code>qemu-img convert -p -f vmdk -O qcow2 win2022en-standard-minimal.vmdk win2022en-standard-minimal.qcow2</code>

* fel kell tölteni az imaget:

<code>openstack image create win2022en-standard-minimal--disk-format=qcow2 --progress --private --file /mnt/big/openstackimage/win2022en-standard-minimal.qcow2</code>

* létrehozni belőle a volumeot (itt ez hosszabb ideig eltarthat a volume méretétől függően):

<code>openstack volume create --size 60 --availability-zone Zone1 --image win2022en-standard-minimal window22standardminimal</code>

* amin a volumet available státuszra vált:

<code>openstack volume list | grep window22standardminimal</code>

indíthatunk belőle vmet:

<code>openstack server create --flavor mem1.xlarge --network Flat1 --volume window22standardminimal --availability-zone Zone1 [handle]win22stdmin</code>

* ezek után a c4e web konzolon a telepítés befejezése / Rendszergazda jelszó megadása szükséges.

===Meglévő VM-ek költöztetése C4E rendszerbe===

Amennyiben más szolgáltatásból költöztetnénk VM-et a C4E -be akkor fizikai gép esetén a boot diskről egy volume fájlt kell létrehozni, ideális esetben QCOW2 formátumban, így csökkenthető a C4E-be feltöltés utáni konverzió. Fontos, hogy érdemes minden esetben a nagyobb méretű image-ek, feltöltésénél az Openstack API-t használni. Lásd API szekció. A C4E és az Openstack API lehetőséget biztosít más image típusok konverziójára, itt érdemes a megnövekedett konverziós idővel számolni.

==Virtuális gépek kezelése==

===Snapshot létrehozása/indítás snapshotból===

További lehetőség a létrehozott virtuális géppel kapcsolatban, hogy bármikor készíthetünk róla egy úgynevezett pillanatképet, amelyből később létrehozhatunk egy másik virtuális gépet, folytatva ott a munkát, ahol a pillanatkép készült, a régi gépet pedig leállíthatjuk, vagy törölhetjük. Ehhez a már ismert „Compute” menüpont alatt válasszuk a „Volume” lehetőséget. A kilistázott Volume-ok között válasszuk ki a megfelelőt, majd az „Actions” szekcióban található legördülő menüből válasszuk a „Create Snapshot” lehetőséget. Az ábrán látható módon adjunk neki egy nevet, majd készítsük el a pillanatképet.

[[File:Create_snapshot1.png|723px|Snapshot létrehozás]]

Az elkészült pillanatképből készítsünk egy újabb virtuális gépet, a már ismert módon, azzal a különbséggel, hogy a gépet ezúttal ne image-ből, hanem snapshot-ból indítsuk.

[[File:Create_snapshot2.png|724px|Snapshot létrehozás]]

==="Extrém" diszkigény kielégítése===

Előfordul, hogy valamilyen projekthez nagyobb (TB-os nagyságrendű) területre van szükség, mint amit a kvóta megenged. Habár a kvóta növelésével könnyen orvosolhatnánk egyes felhasználók helyigényét, ezt sajnos <big>nem áll módunkban</big> megtenni, ugyanis azzal felborulna a kiosztott erőforrások közötti egyensúly (nem lenne terület, ahonnan bootoljanak az új gépek, a CPU/RAM pedig kihasználatlan maradna) valamint bizonyos szolgáltatások (jellemzően az adatbázis-szerverek) számára nem előnyös a CEPH alapú háttértár.

A fenti probléma megoldására lehetőséget teremtettünk a Storage szolgáltatásunkban résztvevő egyik Eternus tárolóeszköz integrálására a C4E alá. Ez azt jelenti, hogy a C4E rendszerében konfigurálásra került egy "iSCSI1" és "iSCSI2" nevű hálózat, melynek használatával közvetlen Layer2 kapcsolattal éri el az Eternus egységet a felhasználó virtuális számítógépe, szemben a többi tárolónkkal, amihez a publikus hálózaton keresztül (route-olva) lehet hozzáférni.

'''<big>FONTOS!''' Az "iSCSI1" és "iSCSI2" hálózat '''NEM nyújt publikus elérést''', azon keresztül '''csak az iSCSI targetek''' elérése lehetséges!</big>

'''<big>FONTOS! A fenti tároló nem önkiszolgáló! ''' A használathoz előbb '''[https://webform.niif.hu/content/storage-igenyles ''területigénylést kell benyújtani'']''', ahol be kell jelölni a ''' "A terület(ek)re a C4E szolgáltatás keretében használt virtuális gépe(i)mről kívánok csatlakozni!"''' opciót a második oldalon, majd a '''pozitív elbírálás után''' a megadott paraméterekkel lehet csatlakozni a tárolóhoz!</big>

==== Csatlakozás Linux alapú operációs rendszer alól ====

===== Óvintézkedés! =====

Sajnos az iSCSI jelenléte boot időben előfordul, hogy a virtuális gépet megállítja a boot során. Ez alapból nem lenne probléma, viszont a sablon image-ek alapértelmezetten egy read only konzolra küldik az emergency shell kimenetét, amin nem lehet módosításokat végezni.

<big>'''FONTOS!''' Az esetleges konfigurációs hibákból adódó hibás virtuális gépek javításában '''NEM tudunk''' segíteni, az esetleges adatvesztésért felelősséget nem vállalunk!</big>

A fentiekből kifolyólag célszerű átállítani az extlinux rendszerbetöltőt az iSCSI-t használó gépeken az alábbiak szerint:

* Az eredeti állomány:

<pre>

debian@iscsiteszt-5:~$ cat /extlinux.conf

default linux

timeout 1

label linux

kernel boot/vmlinuz-3.16.0-4-amd64

append initrd=boot/initrd.img-3.16.0-4-amd64 root=/dev/vda1 console=tty0 console=ttyS0,115200 ro quiet

</pre>

* Átírás után (az utolsó sor végén '''helyet cserél''' a két console paraméter, és a '''tty0-ból tty1 lesz'''):

<pre>

debian@iscsiteszt-5:~$ cat /extlinux.conf

default linux

timeout 1

label linux

kernel boot/vmlinuz-3.16.0-4-amd64

append initrd=boot/initrd.img-3.16.0-4-amd64 root=/dev/vda1 console=ttyS0,115200 console=tty1 ro quiet

</pre>

Ezen módosítás azonban több ismert hátránnyal jár:

* Nem lesz elérhető a boot során keletkező read-only konzolkimenet (bootidőben persze látszik a VNC konzolon)

* Firefox és Chrome újabb verziói alatt problémák lehetnek a VNC konzol elérésével/válaszidejével (ez sajnos egy fejlesztők által ismert, de még nem javított hiba)

===== Előkészületek =====

* Konfigurálni kell az interfészeket

Ez az Debian base image-nél alapból konfigurálva van az alábbi módon:

<pre>

root@iscsiteszt:/home/debian# cat /etc/network/interfaces

# This file describes the network interfaces available on your system

# and how to activate them. For more information, see interfaces(5).

# The loopback network interface auto lo iface lo inet loopback

# The normal eth0

auto eth0

iface eth0 inet dhcp

# Maybe the VM has 2 NICs?

allow-hotplug eth1

iface eth1 inet dhcp

# Maybe the VM has 3 NICs?

allow-hotplug eth2

iface eth2 inet dhcp

</pre>

Ennek hatására az eth1 és eth2 interfész címei:

<pre>

root@iscsiteszt:/home/debian# ip a

1: lo: <LOOPBACK,UP,LOWER_UP> mtu 65536 qdisc noqueue state UNKNOWN group default

link/loopback 00:00:00:00:00:00 brd 00:00:00:00:00:00

inet 127.0.0.1/8 scope host lo