65
szerkesztés
Módosítások
→Lemez típusok
====Új image feltöltés====
A virtuális gép létrehozásához szükség van lemezképfájlra, amelyet egy működő http url-ről könnyedén letölthetünk a „Compute” menüpont alatt található „Images” lehetőség használatával, vagy használhatjuk az előre feltöltött image-eket, amelyeket az admin jogosultságú felhasználók biztosítanak számunkra. Az „images” lehetőséget választva látható a rendelkezésre álló lemezképfájlok listája. A jobb felső sarokban a „Create Image” lehetőséget választva készíthetünk lemezképet. Az alábbi példa egy Ubuntu 1418.04 (Bionic) verziójú lemezkép letöltését szemlélteti.
[[File:Image_createUpload_image.png|724px|Image készítés]]
A fenti ábrán látható módon, néhány szükséges információt meg kell adni, ilyenek például:
* Név
* Lemezképfájl helye: A letölteni feltölteni kívánt lemezképfájl internetes elérhetősége url-ről történő feltöltés esetén* Format: például QCOW2 – QEMU Emulator Fontos: Kizárólag a saját projektek alá van jogosultsága a felhasználóknak lemezképfájlokat feltölteni!
=====Mindenki számára elérhető Image-ek* (Forrás: http://docs.openstack.org/image-guide/obtain-images.html)=====
===Kulcspár létrehozása/publikus kulcs feltöltése===
A „Access & Security” fülre kattintva, „Compute” menüpont alatt található "Key Pairs" lehetőséget választva hozzáadhatunk saját kulcspárokat, így a neutron szerverek által futtatott metadata szolgáltatás eljuttatja a publikus kulcsunkat a létrehozott virtuális gépre és a privát kulcsunkkal könnyedén tudunk autentikálni a létrehozott gépeken. Ehhez válasszuk a hozzáadás lehetőséget és adjuk meg a publikus kulcsunkat a következő ábrán látható módon.
EGYES CLOUD LEMEZKÉPFÁJLOK KIZÁRÓLAG KULCS HASZNÁLATÁVAL VEHETŐK IGÉNYBE!
[[File:Key_pairImport_pubkey.png|726px|Publikus kulcs importálása]]
===Hálózati típusok===
Az általunk megépített rendszerben végül két fajta hálózat kapott helyet:
* Az egyik típus, amit Flat néven kereszteltünk el. Ennek lényege, hogy a létrehozott virtuális gépek egy előre meghatározott publikus IP tartományból DHCP segítségével felvesznek egy címet, majd a csomagok haladásának iránya közvetlenül a compute gépek felé történik, ezzel nem terhelve a network gépeket.
** <small>A FLAT1 névre keresztelt hálózathoz tartozó szabad IPv4 címek száma nagyon kevés, ezért kérjük a felhasználóinkat, hogy lehetőség szerint, amennyiben FLAT típusú hálózatot szeretnének hozzáadni az újonnan létrehozott virtuális gépekhez, a FLAT2 nevű hálózatot válasszák. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük!</small>
* A másik hálózati típus, amely az Smart nevet kapta. Ez a hálózati típus nagyban különbözik az előző megoldástól, mivel ennél a típusnál a felhasználóknak lehetőségük van egy, vagy akár több privát hálózat, valamint egy vagy több ezekhez tartozó virtuális router létrehozására. A virtuális router-hez lehetőség van hozzárendelni IP címeket a privát, valamint egy publikus hálózatból is és ennek következtében a virtuális gépek forgalmában egy úgynevezett hálózati címfordítás történik. Ennek előnye az előző megoldással szemben, hogy kevésbé IP cím pazarló a publikus címek tekintetében, valamint a neutron funkciójának köszönhetően képes több network gép között tartalékolt lenni.
Az Flat típusú hálózat felvételére kizárólag admin jogosultságú felhasználónak van lehetősége két féle módon. Az egyik lehetőség, hogy a létrehozott Flat hálózat shared típusú, vagyis megosztott hálózat, ami azt jelenti, hogy a hálózat minden tenant projekt számára látható. A másik lehetőség, hogy a létrehozott hálózatot nem osztjuk meg másik tenanttalprojekttel, azonban hozzárendeljük egy bizonyos tenant-hozprojekthez, ezzel garantálva, hogy egy IP cím tartományt csak egy tenant projekt használ kizárólag.
Az Smart hálózat és egy hozzá tartozó virtuális router felvételét az alábbiakban mutatjuk be.
====External (L3) hálózat létrehozása====
====Router létrehozása és Interfészek hozzáadása====
A hálózat sikeres elkészítése után szükség van egy virtuális router létrehozására, amelyen keresztül fog a hálózati címfordítás történni. A router létrehozása a következő képeken látható
[[File:Create_router1Create_router.png|727px|Router létrehozás]]
A Virtuális router létrehozásánál az „External Network”, azaz a külső hálózatok listájánál a rendelkezésre álló Smart hálózatok közül van lehetőség választani. Miután ez megtörtént, a router-hez szükség van egy másik interfész hozzáadására is, az előzőleg létrehozott belső hálózatból. Ennek hozzáadásához a „Routers” menüpontot választva, a forgalomirányítók listájából válasszuk ki az előbbiekben létrehozott „Internal_Router”„Internal-Router”-t, majd az „Interfaces” fülön az „Add Interface” lehetőséget választva, adjunk hozzá egy interfészt a következő ábrán látható módon.
[[File:Create_router2Add_if.png|723px|Router létrehozás]]
====Security group-ok====
A lenti példa szemlélteti, hogy hogyan engedélyezhetjük az SSH és ICMP forgalmakat minden külső hálózatból:
[[File:Sec_gr1Add_rule1.png|723px|Szabály létrehozása]]
[[File:Sec_gr2Add_rule2.png|723px|Szabály létrehozása]]
[[File:Sec_gr3Sec_grp.png|723px|Szabály létrehozása]]
====LBaaS====
A C4E az "OpenStack Octavia" alapú LoadBalancer-t kínálja a felhasználóknak, HAProxy backenddel.Az LBaaS funkció jelenleg nem elérhetőesetleges titkosított kapcsolatok terminálásakor a "Barbican" tanúsítvány manager eszköz biztosítja a privát kulcsok biztonságos tárolását.
'''Segédlet a létrehozáshoz példákkal illusztrálva:'''
* Példa [[Cloud for Education/LBaaS gui|GUI]] igénybevételével
* Példa [[Cloud for Education/LBaaS cli|CLI]] használatával
A gép újraindításán túl akár egy '''új amphorae virtuális gép'''et is létre tud hozni a háttérben, és a már '''meglévő konfiguráció'''t alkalmazni rá.
Arra azonban figyelni kell, hogy egy újraindítás, vagy egy új image létrehozása néhány perces kiesést jelenthet az adott projekthez tartozó terheléselosztó szolgáltatásban, de ilyenre alapvetően nem számítunk.
'''Terheléselosztó törlése:'''
Ennek a megoldása, hogy "szét kell szedni" a terheléselosztót, amelyhez a következő lépésekre van szükség:
* törölni kell a pool-t, a listener-t, a monitort
* majd végül magát a terheléselosztót
==Virtuális gép indítása==
Az előfeltételek teljesítése után elkészíthető a kívánt virtuális gép. Ehhez válasszuk a bal oldali menüből a „Compute”, azon belül pedig az „Instances” lehetőséget, majd a bal jobb felső sarokban válasszuk a „Launch Instance” gombot és az alábbi képeken látható módon készítsük el a gépet.
===Image választás===A "Next" gombra kattintva, a VM forrásával kapcsolatos beállításokat szükséges elvégezni. A következő ábrán látható módon válasszunk ki a rendelkezésre álló lemezképfájlok közül egyet, valamint állítsuk be a kívánt lemez méretet. [[File:Li2.png|726px|VM Source]] ===Flavor választás=== [[File:launch2Li3.png|726px|SecurityGroup kiválasztásaVM Select flavor]]
===Hálózat kiválasztása===
Következő lépésként meg kell adni a használni kívánt hálózatot. Ez legyen a példában létrehozott „Internal” hálózat.
[[File:launch3Li4.png|726px|Hálózat kiválasztásaVM Select network]]
===Security group társítása===
Az ábrán látható módon megadhatjuk, hogy mely Security Group(-ok) vonatkozzon a virtuális gépünkre.
[[File:Li5.png|726px|VM Select sec_grp]]
===Publikus kulcs társítása===
Az ábrán látható módon a VM létrehozásakor kiválaszthatjuk az előzőleg feltöltött publikus kulcsunkat, vagy feltölthetünk egy teljesen újat is a létrehozás közben.
[[File:Li6.png|726px|VM Select pub_key]]
A „Launch” lehetőséget választva elkezdhetjük a virtuális gép létrehozását. A folyamat elkészültekor az „Instances” fül alatt láthatjuk az eddig létrehozott virtuális gépeinket és azok állapotát.
[[File:launch4Li7.png|726px|Létrehozott VM lista]]
A folyamat elvégzése után elkészült az első virtuális gép, amelynek elérése több féle módon történhet.
* A virtuális géphez hozzárendelünk egy publikus IP címet, majd a virtuális router segítségével háttérben a neutron 1:1 NAT alkalmazásával ennek megfelelően konfigurálja a virtuális routert, és így távolról is bejelentkezhetünk rá, Linux disztribúció esetén például SSH, Windows esetén RDP szolgáltatás segítségével.
* A weboldalba ágyazott VNC konzol segítségével vezérelhetjük gépünket, azonban egyes előre gyártott lemezképfájlból készített virtuális gépek nem támogatják csak a kulcsos autentikációt, így sajnos ezeknél a gépeknél ez a módszer nem elérhető.
Az előzőekben létrehozott Ubuntu operációs rendszerrel ellátott virtuális gépünk a második lehetőséget nem támogatja, így szükségünk van a gép eléréséhez egy publikus IP címre, amelynek allokálása és géphez rendelése a következőképpen történik.
Első lépésben válasszuk a „Compute” „Project” alatt található „Access & Security” „Network” lehetőséget, majd azon belül a „Floating IPs” menüpontot és kattintsunk a jobb felső sarokban lévő „Allocate IP To Project” gombra. A megjelenő ablakban ki kell választani a kívánt Smart hálózatot, amelyből a publikus IP címet szeretnénk használni (Ez nyilván az a hálózat, amelyiket a router átjárójának is választottunk), majd az „Allocate IP” lehetőséget kell választani.
[[File:Allocate1Allocate_ip1.png|726px|Floating IP igénylése]]
A következő ábrán látható a Projekthez allokált IP címek listája, amelyek következő lépésként hozzárendelhetők 1-1 virtuális géphez. Ehhez válasszuk az ábrán látható IP cím mellett található „Associate” lehetőséget, majd válasszuk ki a listából azt a virtuális gépet, amelyiken az IP címet használni szeretnénk.
[[File:Allocate2Allocate_ip2.png|726px|Rendelkezésre álló IP címek listája]]
[[File:Allocate3Allocate_ip3.png|726px|Floating IP géphez rendelése]]
A sikeres hozzárendelés után a gépünk már rendelkezik publikus IP címmel, amelyen keresztül külső hálózatokból is elérhetjük a gépet, amennyiben ezt a Security Group-ban, vagy a Firewall alatt engedélyezzük.