„Pont-pont bizalmi kapcsolati modell” változatai közötti eltérés
(létrehozás) |
|||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
:: <small>Kutatói föderációkban piaci szereplők általában nem vehetnek részt mint azonosítási szolgáltatók. Előfordulhat, hogy egy projektben - ahol megosztott közös erőforrásokat kell használni több intézmény munkatársainak - piaci és kutató intézmény dolgozik együtt, ilyenkor jó megoldás lehet a közvetlen megállapodás</small> | :: <small>Kutatói föderációkban piaci szereplők általában nem vehetnek részt mint azonosítási szolgáltatók. Előfordulhat, hogy egy projektben - ahol megosztott közös erőforrásokat kell használni több intézmény munkatársainak - piaci és kutató intézmény dolgozik együtt, ilyenkor jó megoldás lehet a közvetlen megállapodás</small> | ||
| − | + | [[Kategória: Meghatározások]] | |
| + | [[Kategória: AAI általános]] | ||
A lap jelenlegi, 2007. augusztus 6., 17:27-kori változata
Két intézmény egymással közvetlenül köt megállapodást az identitás-információk átadásáról. Ez lehet egy föderáción belüli megállapodás kiterjesztése, ill. teljesen új megállapodás. Mindkét intézmény működhet identitás szolgáltatóként és tartalomszolgáltatóként is.
A pont-pont modell hátránya az adminisztrációs többletteher, mivel az együttműködő intézménnyel közvetlenül kell megállapodni. Leggyakrabban akkor használják, ha egy projektben szükség van 1-2 partnerrel külön megállapodást kötni (ekkor a partnereknek nem kell a föderációban részt venniük).
- Kutatói föderációkban piaci szereplők általában nem vehetnek részt mint azonosítási szolgáltatók. Előfordulhat, hogy egy projektben - ahol megosztott közös erőforrásokat kell használni több intézmény munkatársainak - piaci és kutató intézmény dolgozik együtt, ilyenkor jó megoldás lehet a közvetlen megállapodás
